Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert arról kérdeztük, hogyan értékeli a felnőttképzés jelenlegi helyzetét, valamint az uniós csatlakozással járó előkészítő munkát.
A rendszerváltást követően kialakult foglalkoztatási krízis hatására hazánkban már a kilencvenes évek elejére létrejött az a szükséges jogszabályi háttér, amely alkalmas volt arra, hogy kezelni tudja a magas arányban munkanélkülivé vált rétegek ellátását, a hirtelen kialakult válsághelyzet átvészelését.
Ez a fejlesztési program, sőt inkább programok sora azonban nem csupán az egyén szempontjából jelentenek előrelépést, biztosítékot a munkás élet sikeres folytatásához, hanem hosszú távú emberi erőforrás befektetést is, amelynek haszna nem feltétlenül azonnal térül meg. A piacgazdaság létrejöttével törvényszerűen kialakult jelenségek kezelése, de a munkanélküliség csökkentése szempontjából is a felnőttképzés az egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy az alacsony képzettségi szintű vagy az elavult ismeretekkel rendelkező, a munkaerőpiacról kiszorult rétegek újra hasznos munkát végezhessenek a gazdaság előrejutásának érdekében is.
Nem utolsósorban pedig - folytatja Kiss Péter miniszter - hazánk az uniós csatlakozással olyan történelmi esélyt kap, amely a várakozások szerint a társadalmi-gazdasági fellendülés nagy lehetőségét hordja magában.
Ez a fellendülés azonban nem képzelhető el anélkül, hogy a korszerű ismeretek, technológiák elsajátításában alul maradjunk a többi európai uniós országhoz képest. Megjelennek az uniós követelmények Milyen módon lehet ezeknek a kihívásoknak megfelelni, a szükséges feltételeket megteremteni?
A mi Kormányprogramunk is egyik fő céljának tekinti a jóléti rendszerváltást, amelynek érdekében fordulatra van szükség a munkalehetőségek biztosításában, a foglalkoztatás bővítésében is. Ennek humán feltétele a munkaerő képzettségének a növelése. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium - mint az emberi erőforrás fejlesztéséért felelős tárca - a felnőttképzési törvény alapján fő feladatai közé sorolta többek között az egész életen át tartó tanulás kiterjesztésének támogatását: egyrészt szakképző, illetve a munka világával kapcsolatos készségek fejlesztését szolgáló programok támogatásával, másrészt a kedvező jogszabályi keretek kiterjesztésével a felnőttkori tanulás iránti érdekeltség növelésével.
Az Európai Uniós csatlakozásról szólva Kiss Péter alapvetőnek tartja, hogy a hazai célokkal megegyezik az az uniós álláspont, hogy az emberi erőforrás fejlesztésének alapvető célja a foglalkoztatási szint növelése, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtése és fenntartása, ebből fakadóan az életminőség, az ennek megfelelő életmód kialakítása és minél szélesebb körben elfogadottá tétele.
Ez a felfogás - összegzi a miniszter - azt a gazdaságpolitikai szemléletet is tükrözi, amely a munkaerő műveltségét, iskolázottságát és szakképesítését, illetve aktuális tudását meghatározó versenyképességi feltételnek tekinti, ezért fejlesztésüket társadalmi, gazdasági érdekként tartja számon. A fejlett országokban már jelentős hagyománnyal rendelkezik az egész életen át tartó tanulás, a felnőttképzés.
Magyarországon is időszerűvé vált mindezek jogi, irányítási, intézményi, finanszírozási feltételrendszerének korszerűsítése. A változások kifejezik azt az igényt, hogy a piacgazdaságokban az oktatás-képzés ne fejeződjön be az iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével. A folyamatos technológiai fejlődés szükségessé teszi a folyamatos képzést, az új technológiák rugalmas követését, elsajátítását, a rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást.
Az egész életen át tartó képzés a munkaerőnek a gazdaság által megkövetelt igényekhez való alkalmazkodás érdekében történő képzését jelenti, hozzájárulva a gazdasági fejlődéshez és a társadalmi esélyegyenlőség biztosításához. Az európai felzárkózás folyamatában a felnőttképzés törvényi szintű szabályozása lényegi lépés volt. Az Európai Tanács Lisszaboni Memorandumában megjelenő képzési célok számunkra is komplex feladatokat fogalmaznak meg, melyek megvalósítására csupán a gondosan
tervezett és megalapozott szervezeti és finanszírozási intézkedések együttese képes. Ez a memorandum kijelenti: egyenrangú prioritásokat élvez az aktív népesség kialakítása, valamint a foglalkoztathatóság megteremtését szolgáló képzések fejlesztése. Magától értetődik - teszi hozzá magyarázólag a miniszter -, hogy a tudásalapú társadalomban a hagyományos alapkészségek - az írás, olvasás, számolás - mellett új alapkészségek szükségesek. Ilyenek többek között az informatikai jártasság, idegennyelv-ismeret, műszaki kultúra, vállalkozási és társadalmi ismeretek.
Az európai integráció jelenlegi szakaszában a hazai felnőttképzés jogi szabályozása már illeszkedik az Európai Unió gyakorlatához, azonban a képzésben résztvevő felnőttek alacsony száma, életkor szerinti megoszlása, valamint a képzési szolgáltatások minőségének egyenetlensége miatt még van tennivalónk, hogy elérjük az EU átlagát.
Ezért a Kormányprogram jelentős létszámbővítést irányoz elő a felnőttképzésben, s a megfelelő színvonal elérésére a minőségbiztosítás kiterjesztése is megindul a felnőttképzési intézmények és programok akkreditációja te
A felnőttképzés intézményrendszere Az intézményekről szólva a jelenlegi helyzetben elmondható, hogy egy négypólusú rendszer jött létre: az állami képző szervezetek - melyek részét képezik a regionális munkaerő-fejlesztő központok -, a nonprofit szervezetek, a képzést fő tevékenységként folytató gazdasági társaságok, valamint a munkaadók. Az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzés hazai fejlesztésének egyik intézményi garanciáját biztosítja - a kilenc intézményből álló - a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok hálózata, amelyek mint állami alapfenntartású felnőttképzési intézmények szakmai és módszertani központként képesek funkcionálni. Szerepük az európai csatlakozás utáni humánerőforrás fejlesztésének és támogatásának érdekében létrejött projektek megvalósításában, a regionális fejlesztések kidolgozásában nőni fog. Jelenleg 2600 felnőttképzési intézményt, köztük 300 iskolát tartalmaz a nyilvántartás. A felnőttképzésben részt vevők száma 1997-2000 között dinamikusan, több mint 50 százalékkal nőtt, így a képzésben részt vevők száma 2001-ben meghaladta a 153 ezer főt - sorolja az adatokat Kiss Péter miniszter. Ezekben a hónapokban nemcsak egyszerűen a soron következő feladatokra kell koncentrálni, hanem egyidejűleg sok-sok évre előre is fontos döntéseket kell hozni, tervezőmunkánkban, hiszen már a csatlakozás utáni új helyzetre is tekintettel kell lenni. A miniszter összefoglalójában kitért azokra az intézkedésekre, amelyeket azért kellett megtenni, hogy az előttünk álló feladatok elvégzéséhez a jogszabályi háttér mellett rendelkezésre álljon megfelelő intézményrendszer is. Így alakult meg 2002 nyarán az Országos Felnőttképzési Tanács (OfkT), amely - a felnőttképzési törvény módosítása értelmében - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felnőttképzési feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. Az Ofkt tagságára felkért ismert és országosan elismert szakemberek az oktatás, a költségvetési tervezés, a foglalkoztatáspolitika, a közművelődés, illetőleg a megváltozott képességű emberek képzéséért felelős országos irányító hivatalok (minisztériumok) képviselői, a felnőttképzés konkrét gyakorlatában résztvevő szakemberek, a társadalmi párbeszéd oldalainak, valamint az országos szakmai szervezeteknek prominens képviselői. A minőség biztosításának érdekében ugyancsak 2002 nyarán jött létre a Felnőttképzési AKKREDITÁLÓ Testület (FAT) a felnőttképzési intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának elvégzésére, az akkreditált felnőttképzési intézmények felnőttképzési tevékenységének ellenőrzésére is feljogosított független szakmai testületként. Ehhez a témához tartozik még a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) megalakítása 2002 augusztusában. Az intézet alaptevékenysége keretében többek között ellátja a felnőttképzés szakmai módszertani fejlesztését, koordinációs szerepet tölt be a felnőttképzési kutatások és szolgáltatások terül
Tervek és programok A jogi és intézményi feltételek megteremtése természetesen nagyon fontos, de csupán kezdeti lépés a célok és feladatok megvalósítása felé. A tervezési munka során meg kell teremteni a koherenciát az EU foglalkoztatáspolitikai, humánerőforrás-fejlesztési célkitűzései, prioritásai és a hazai stratégiai célok között.
A csatlakozáshoz ugyanis - tájékoztat Kiss Péter - több olyan dokumentum is kapcsolódik, amely a foglalkoztatáspolitika, a humán erőforrás fejlesztése területén közép-, illetve hosszú távra szóló feladatokat fogalmaz meg. A csatlakozásig a Foglalkoztatáspolitikai Közös Értékelés alapján a Cselekvési program a felnőttképzés középtávú fejlesztésére, a csatlakozás utáni időszakra pedig a Nemzeti Fejlesztési Terv - azon belül a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program - tartalmazza az intézkedési területeket, illetve prioritásokat.
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának megvalósításához a népesség képzettségi és tudásszintjének emelésével, a munkaerő foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javításával, a társadalmi esélykülönbségek csökkentésével, a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítésével, az oktatás és képzés infrastruktúrájának javításával és a szociális védelmi rendszer erősítésével járul hozzá. Részleteit, illetve célterületeit tekintve a következő programok megvalósításáról beszélhetünk az előttünk álló időszakban:
Az esélyegyenlőség javítása érdekében új támogatási konstrukciókkal kell segíteni a hazai munkaerő versenyképességének javítását, a tudás és képzettség hiányával küzdő felnőttek munkaerő-piaci integrációját. Fokozott támogatásban kell részesíteni a munkaerő-piaci és a tanulási hátrányokkal rendelkezőket: a képzés megkezdéséhez szükséges felzárkóztatással, többfokozatú, moduláris rendszerű szakmai képzéssel és munkatapasztalat megszerzésével álláskeresési tréninggel kifejlesztett komplex programok formájában.
A beruházás-támogató képzési program abból a szándékból ered, hogy segítséget nyújtsunk a befektetőknek új munkahelyek létrehozásában, támogassuk a működő vállalkozásokat a munkahelyek bővítésében. Ez egy olyan, munkaerő-piaci igényeket kielégítő képzési program lesz, melynek fő jellemzői a hatékonyság, a gazdaságosság és rugalmasság.
Nem kevésbé fontos az a program sem, amely abból indul ki, hogy az általános iskolát a tankötelezettségi kor végéig el nem végzett tanulók, a lemorzsolódók általában nem vonhatók be iskolarendszerű képzésbe, az ő számukra kíván képzési-tanulási lehetőséget biztosítani a munkaerőpiacon hátránnyal induló fiatalok felzárkóztatási programja. A program keretei között meg kell találni azokat az intézményi formákat, amelyekkel ez a réteg sikeresen felzárkóztatható, ösztönözhető a további tanulásra.
Végül, de nem utolsósorban a kis- és középvállalkozók emberierőforrás-fejlesztésének támogatása is szerepel a programjaink között. A vállalatok munkavállalói továbbképzésének támogatása - a szakképzési hozzájárulási kötelezettség egyharmad részének erejéig - jelenleg is működik. Ennek továbbfejlesztésére a kis- és középvállalkozások kiemelt, a jelenlegi rendszernél kedvezőbb feltételek közötti támogatását tervezzük.
Ha már az új programokról és az intézményesített tanulás fejlesztési programjairól szóltam - mondja a miniszter - a tanulás más, úgynevezett nonformális útjairól is beszélni kell. Természetesen elsősorban az internet adta lehetőségek további kiaknázásáról van szó. Mindenki tudja, hogy bár jelenleg az EU-szinttől jelentős elmaradásunk van ezen a területen, a hazai Internet-hozzáférés másfél millió embernek biztosított.
A felnőttképzési törvény hatására várható, hogy a képzésben részt vevők száma rövid távon többszörösére is növekedhet, így a hagyományos intézményrendszer és felnőttoktatási technikák korszerűsítésén túl fordulatra van szükség az új, nonformális tanulási formák elterjesztése területén is. Az e-learning bázisú felnőttképzés az elkövetkező években reálisan építhet a számítógépes hálózatokhoz való hozzáférés technikai feltételeinek javulására. Természetesen mindezek csak töredékei a terveinknek, a programok sorának, amelyeket ebben a kormányciklusban a felnőttképzésben meg akarunk valósítani. A tervek megvalósulása azonban minden esetben azon múlik, hogy az emberek megértik-e, egyetértenek-e a célokkal, látják-e, elfogadják-e azt az új szemléletet, sőt életformát, amit az egész életen át tartó tanulás jelent. Ma még sokan nem értik, miért nem elég a megszerzett szaka, diploma ahhoz, hogy megtalálják helyüket a munka világában. Kétségkívül nem is könnyű átállni egy új szemléletre, amelynek lényege, hogy mindenkor készen, képzetten kell az új kihívások elé állni.
Hogy igazán eredményesen, színvonalasan meg tudjuk valósítani vállalt feladatainkat, olyan stratégiára van szükség, amely tudatosítja, hogy a felnőttek oktatása-képzése az egész társadalmat érintő közügy, ezért kap különös jelentőséget és hangsúlyt az egész életen át tartó tanulás eszméjének társadalmasítása, minél szélesebb körben való terjesztése. Ez volt a fő oka annak is, hogy neves, köztiszteletben álló közéleti személyiségeket kérjünk fel arra, segítsenek abban, hogy ez a gondolat elfogadottá váljék. November elején alakult Az Egész Életen át Tartó Tanulás Programtanácsa, melynek egyik fő feladata lesz a stratégia megalkotásában való közreműködés.
De szövetségeseket találtunk a tudomány jeles képviselői között is, amikor szintén ez év november elején együttműködési megállapodást írtunk alá a Magyar Tudományos Akadémia elnökével abból a célból, hogy kutatásaik, tapasztalataik felhasználásával még hatékonyabban, színvonalasabban tudjunk a munkaerő-piaci társadalmi folyamatok javításában munkálkodni - zárja a beszélgetést Kiss Péter.
