OKJ-s kutyakozmetikus tanfolyamok indulnak folyamatosan Budapesti helyszínen.
Országos Képzési Jegyzék azonosító száma: OKJ 51 621 02 0010 31 03
A szakképesítés neve: Kutyakozmetikus
A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:
- Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások (kutyakozmetikus) FEOR száma: 5319
- Egyéb kereskedelmi foglalkozás (kutyakozmetikusi tevékenységhez szükséges eszközök,
anyagok forgalmazása) FEOR száma: 5119
A lakberendező tanfolyam, képzés célja: Építkezik, felújítaná a lakását? Tanfolyam segít abban, hogy Ön is tudjon válaszolni a felmerült kérdésekre. Nem kell szaktervezőhöz fordulnia, hiszen tanfolyamon feladatok megoldásán keresztül ismerkedhet meg a lakberendező munkájával. Lakberendező tanfolyam elvégzése:
Az Okj-s lakberendező tanfolyamot, mindenkinek ajánljuk, aki egy jó szakmát szeretne tanulni-megtanulni Okj-s szakképzés, továbbképzés vagy átképzés, felnőttképzés és oktatás kereteiben!
A lakberendező képzés célja: olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakember képzése, aki képes a lakberendezési szolgáltatás során felismerni, a létrehozott berendezéssel kiszolgálni a megbízó számára.Az OKJ vagy OKJ-s képzések egy tulajdonképpen Magyarországon elsajátítható képzési formákat tartalmazza, amely korábban közel ezer különböző képzést jelentett, de 2008-tól ezek számát törvényileg jelentősen leszabályozták és jelenleg ez kb. 500-as listát jelent.
Három különböző szintre vagy csoportba sorolhatók be az OKJ képzések úgy, mint:
- alapképzések,
- mesterképzések
- és a doktori képzések.
OKJ számban szereplő számok és jelentésük:
1. Szakképesítés azonosító száma
2. Szakképesítés megnevezése
3. Szakképesítés köre és hozzátartozó szakképesítés megnevezése
4. Szakmacsoport
5. Jegyzékbe kerülés éve
6. Kizárólag iskolai rendszerben oktatható
7. Maximális képzési idő
8. FEOR szám
9. A szakképesítésért felelős miniszter
Így alakult ki a A 15 jegyű OKJ számot az 1. (hét számjegy) és a 3. (nyolc számjegy) oszlopban szereplő számok mutatják meg.
Az OKJ rendszer felépítése és annak irányelvei:
Mára egyre több olyan társadalmi, gazdasági jelenség ismerhető fel, amely a felnőttképzés jelentőségét egyre nagyobb súllyal helyezi a figyelem előterébe:
Amiként minden nép történetében, a szó legtágabb értelmében vett felnőttoktatás az ősmagyarok életében is visszanyúlik történetünk legrégibb időszakára. A magyar törzsek tagjai ekkor az élelmük megszerzéséhez, egyáltalán az életük fenntartásához szükséges és ennek során a nemzedékről nemzedékre egyre bővülő tapasztalataikat átadták utódaiknak. A munka végzésével, a munkaeszközök használatával, az ősi hiedelmek rítusaival, az azokból is következő, a viselkedéssel, a magatartással összefüggő normák, szabályok, szokások hagyományozása így apáról fiúra szállt. Hagyományozódtak a születéssel, a névadással, a férfiúvá avatással, a temetésnél alkalmazott és főleg a totemizmussal kapcsolatos rítusok és szokások is. A maga módján nevelő munkásságot fejtett ki a sámánhitű magyarok között a táltos, akinek földöntúli hatalmat tulajdonítottak, és aki jövendőmondással, varázslattal, gyógyítással és különböző hiedelmeknek a terjesztésével is befolyásolta a közösség tagjait.
Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert arról kérdeztük, hogyan értékeli a felnőttképzés jelenlegi helyzetét, valamint az uniós csatlakozással járó előkészítő munkát.
A rendszerváltást követően kialakult foglalkoztatási krízis hatására hazánkban már a kilencvenes évek elejére létrejött az a szükséges jogszabályi háttér, amely alkalmas volt arra, hogy kezelni tudja a magas arányban munkanélkülivé vált rétegek ellátását, a hirtelen kialakult válsághelyzet átvészelését.
Amíg az Uniós országok egy részében külön szakosodhatnak az oktatók a felnőttképzésre, hazánkban ez még nem megoldott. Úgy tudom, hogy Debrecenben és Pécsett folyik az egyetemeken androgógiai képzés, de a tanárkarok többségén még nem. A már végzett pedagógusok "átképzését" a felnőtt szektorra ezen időpontig senki nem vállalta fel. Tehát a helyzetkép elég szomorú: A felnőttképzésben tanítók többsége soha nem tanult androgógiai ismereteket, a képzési vállalkozók nagy része nem főállású pedagógusokat foglalkoztat, hanem megbízást ad egy-egy tanfolyamon való oktatásra, tehát a tanárok többsége valamely közoktatási intézményben főállásban dolgozik, mellesleg pedig óraadóként felnőtteket is oktat.
Felgyorsult korunkban folyamatosan lépnek be új iparágak, szakmák a gazdaság vérkeringésébe, s még új tudományágak is keletkeznek. Az élethosszig tartó tanulás immár alapvető követelmény a versenyre épülő világunkban. Meg tud-e felelni ennek a korosodó, munkahelyén talán már évtizedek óta változatlan feladatokat ellátó vagy éppen munkát kereső ember?
Az Európai Unió tagországai kiemelt fontosságot tulajdonítanak az élethosszig tartó tanulás (Lifelong Learning – LLL) filozófiájának. A hangsúlyos szerepet az is mutatja, hogy az 1996-os évet az élethosszig tartó tanulás évének nevezték ki. A törekvés azóta is folyamatos: a téma ma már olyannyira központi helyet foglal el az Európai Unióban folyó párbeszédben, hogy az Európai Bizottság A tudás Európája felé című dokumentumában az oktatási, képzési és ifjúsági programjaira vonatkozó javaslatait az élethosszig tartó tanulás megvalósítása köré csoportosította. A LLL szemlélete már Magyarországon is jelen van.